Rejtőző értékeink 4. A pesti városfal nyomában
A 15. század közepén Pest egy magas kőfallal körülkerített nagy falu
volt, ami a mai Váci utca mentén terült el. Három kapu biztosította a forgalmat:
a Váci utca végén levő Váci kapu, a Kossuth Lajos utca végénél a Hatvani
kapu és a mai Kálvin térnél a Kecskeméti kapu. Egészen a 18. Század közepéig
elegendő volt e falak által körbezárt terület a város számára de Mária
Terézia reformjainak következtében azonban Pest elkezdte kinőni határait.
Mivel a városfal szinte fojtogatta a települést, kezdetben egy új kapu
nyitásával akarták orvosolni a helyzetet. A Vízi kapu a mai Váci utca Fővám
tér felőli kezdeténél nyílt, de nem sokat enyhített a helyzeten. A város
nem tudott terjeszkedni, mivel a fal továbbra is körbezárta.
>>> Folytatás
>>>
Rejtőző értékeink 5. Természeti különlegességek
Sorozatom befejező részében olyan természeti különlegességeket szeretnék
bemutatni, amelyek nem, vagy kevésbé vannak a köztudatban. Ugyanakkor megismerésük
fontos, hiszen szó szerint fővárosunk szerves részei…
A Budai Tájvédelmi Körzet zöld koszorúként öleli körbe a budai
kerületeket. Az olyan közismert védett területek mellett, mint pl. a Normafa,
Hűvösvölgy és környéke, a Gellért- és a Sas-hegy, vagy a Kamaraerdő, olyan
egyedi természeti látnivalók is megtalálhatóak, melyek nincsenek annyira
szem előtt. Északról dél felé haladva belőlük nyújtanék át egy színes csokorra
valót, természetesen a teljesség igénye nélkül.
>>> Folytatás
>>>
Csendes kertek, avagy egy kis temetőtörténet
( Első rész )
Tudod-e, kedves Olvasó, hogy hol voltak a középkori Buda és Pest temetői?
Egyáltalán, hogyan, mi módon adták meg a
végtisztességet elődeink az elhunytaknak? Mivel az egyetlen összefoglaló
munka (Fehér Jolán Antónia: Budapest székesfőváros
temetőinek története) 1933-ban jelent meg, megkísérlem összefoglalni
ebben a tanulmányban a legfontosabbakat. Hiszen a
kegyeleti helyek történetének ismerete hozzátartozik Fővárosunk történelméhez…
>>> Folytatás
>>>
A Kerepesi temető ( Csendes kertek, második rész )
Kedves Olvasó! Pest város egyetlen nagyobb temetője, a török kiűzése
után ( 1686 ) létesült. E hely a mai Lehel tér helyén volt, és 1847-re
gyakorlatilag megtelt. Ekkor jött létre a Kerepesi temető, melynek történetét
az alábbiakban fogom ismertetni…
Itt található a franciaországi emigrációban elhunyt Károlyi Mihály
köztársasági elnök síremléke, de itt nyugszik Kádár János is, aki 32 évig
állt az ország élén… A rendszerváltás utáni első miniszterelnök, Antall
József is itt pihent meg örökre.
>>> Folytatás
>>>
Rákoskeresztúr sírkertjei ( Csendes kertek, harmadik
rész )
( Új Köztemető – Izraelita temető )
Az Új Köztemető 1886-ban létesült a pestlőrinci és rákoskeresztúri
( jórészt lakatlan ) határ mentén 429 hold területen. 1933-tól már több
ízben kellett bővíteni, és ma már több mint 600 hold területen fekszik.
A Városi Tanács a megnyitáskor a felekezetek számára vegyes temetkezést
rendelt el, csak a katonaság számára alakítottak ki külön parcellát. Ezt
csak a 2. Világháború után számolták fel. Külön parcellaként maradt meg
az olasz katonai, és a török ( mohamedán ) temető.
1968-ban létesült a halotthamvasztó. 1989-ben itt temették el Nagy
Imrét és társait a 301-es parcellában.
>>>Folytatás>>>
A farkasréti temető ( Csendes kertek, negyedik rész
)
Amerikai típusú sírkert is létesült, első sorában díszsírhelyekkel:
Bartók Béla zeneszerző, Máté Péter, Cserháti Zsuzsa énekesek, Csákányi
László színművész, Solti György karmester, Németh Marika operett primadonna
is itt pihent meg örökre…
A domb tetején található az ún. Művészparcella, amely többek között
a következő művészeknek nyújt örök nyughelyet:
Páger Antal, Hofi Géza, Sárdy János, Major Tamás, Honthy Hanna, Ruttkai
Éva, színművészek, Kodály Zoltán, Fényes Szabolcs, zeneszerzők ...
Innen lefelé indulva érintjük Kiss Manyi, és a Latabár család, valamint
Domján Edit és Jávor Pál színművészek sírhelyeit ...
>>>Folytatás>>>
Temetéssel kapcsolatos szokások a zsidó vallásban
Keleten a gyász színe általában a fehér. A halottakat a mosdatás után
fehér ruhákba öltöztetik. Gyalulatlan deszkából készült, zárt koporsóban
ravatalozzák fel, illetve temetik el. A temetés a -valóban nyomós okokat
leszámítva- lehető legrövidebb időn belül megtöténik. A holttestet a földbe
temetik el, a vallás az égetést tiltja. A szertartáson 10 férfi szükséges
ahhoz, hogy elmondják a Kádis-t ( halotti ima ). A temetést követően harminc
napig nem látogatnak a temetőbe, hogy ne zavarják az elhunyt beilleszkedését
új környezetébe.
>>>Folytatás>>>
A zsidóság vészkorszaka
1944. március 19-én a Harmadik Birodalom megszállta Magyarországot.
Már másnap, március 20-án Budapestre érkezett Adolf Eichmann, a zsidó kérdés
megoldásának szakértője. Április 5-től a zsidóknak sárga csillagot kellett
viselniük a felső ruházatukon.
Április 16-án kezdődött meg Kárpátalján az első gettók megalakítása,
mintegy 200 000 zsidó begyűjtése és beköltöztetése. Ezért választották
ezt a napot a Holocaust Áldozatainak Emléknapjává.
>>>Folytatás>>>
Mondottam ember, küzdj...
Minden eddigi társadalmi forma igyekezett szabályozott kereteket adni
annak, hogy az egyén hogyan gyakorolhatja jogait és
milyen módon érvényesítheti érdekeit, miként orvosolhatja az őt ért
sérelmeket. Az igazi nehézséget azonban azok az esetek
jelentik, amelyek nem kimondottan tartoznak a jog tárgykörébe. Vagyis,
hogy hol szabunk gátat a személyünket ért
megaláztatásnak, kihasználásnak akár a munkahelyünkön, tömegközlekedésben,
kereskedelemben, vagy a másik megoldást
választván kikerüljük a konfliktust és önmagunkat károsítjuk ilyen-
vagy olyan módon. Esetleg haragunkat, félelmeinket
láncreakcióként kivetítjük egy másik szerencsétlen embertársunkra,
mert ő talán velünk nem mer ujjat húzni.
>>> Folytatás
>>>
Körutazás a múltban, érdekes felfedezéssel
Borongós, esős időben került sor a római kori időutazásra. Hosszas
keresés (és némi tócsaszlalomozás) után találtuk meg a romkertet. Jellemző
a helyi viszonyokra, hogy egyetlen jelzés sem mutatta, hogy merre kell
mennünk. Ezek után nem csoda, hogy ezt a jelentős nemzeti értékünket –
az Európában egyedülálló, az időszámításunk szerinti 2. századból származó,
kitűnő állapotban megmaradt mozaikokat-, a szakembereket leszámítva szinte
senki sem ismeri. Bolyongunk a fedett helységekben, mígnem a 9-es számmal
jelzett félköríves záródású terembe érve megakadt a szemünk az ott látottakon:
a mozaik három férfit (is) ábrázolt, két fiatalt és egy idősebbet. Az egyik
fiatal intim módon öleli át (hátulról) az idősebbet, a másik ifjú gyöngéd
pillantásától kísérve. Ezt a látványt szeretnénk most megosztani Veletek.
>>> Folytatás
>>>
A szerelem hatalma
Látott-e valaha a Kedves Olvasó olyan alkotást, amely két szerető
szív egymás iránti gyengéd érzéseit és sírig tartó szerelmét testesíti
meg? Én láttam! Láttam szobrokat, meg festményeket, meg díszkutakat, meg...
két érző ember emlékét kirajzolódni a székesfehérvári Bory-vár atmoszférájában.
Mint gyerekkoromban, amikor a felfoghatatlanul bonyolult világ egy titkát
megfejtettem.
>>>
Folytatás >>>
Rendhagyó képeslap Székesfehérvárról...
Kedves itthonmaradottak!
Üdvözletünket küldjük a MÁS PROGRAM első kétnapos, egyéjszakás kalandjáról!
Az odaút elég zsúfolt volt, egy balatoni végállomású vonaton, általános
iskolás csoportot szállító kocsiban végigállva A létszám családias, épp
kellemes. Az idő Alba Regián is gyönyörű, százágra sütő Nappal, úgyhogy
a szállás elfoglalása után (egy fiúkollégium teljes emelete) semmi sem
mentett meg bennünket a városnézéstől. .
>>>
Folytatás >>>
Kőbe álmodott történelem: a Belvárosi Plébániatemplom
2003/01/19-én tervszerűen lezajlott idei első túránk, melynek során
feltérképeztük fővárosunk egyházi műemlékeit: A Deák Ferenc tértől a Korzóig.
Utunk végén, de nem utolsósorban került sor a Belvárosi Plébániatemplom
megtekintésére. Az építmény magában hordozza az elmúlt 2000 év magyar történelmét,
és megjeleníti Budapest 1000 évnyi építészettörténetét is! Hogyan lehetséges
ez, kérdezed...
>>>
Folytatás >>>
Szívünk tavasza
Gondolatok egy házibuli után.
2002. 03. 24.
A Tavaszköszöntő Partival jelképesen
átkerültünk az ébredés és a megújulás évszakába, csakúgy mint a bennünket
éltető természet. Ahogyan az élőlények változnak, hogy a megújuló környezetükben
életben maradhassanak, nekünk embereknek is időnként váltani kell.
Tudjuk, hogy a melegek kisebbségként élik mindennapjaikat,
viselve annak hátrányait. Mivel a jóban és a rosszban is csak egymásra
számíthatunk, sokkal fontosabbak számunkra az emberi kapcsolatok. A magány,
depresszió és az öngyilkossági gondolatok sokkal gyakoribb vendégek házunk
táján mint amit a statisztikák mutatnak. Nem is beszélve arról, hogy az
örömeinket, élményeinket muszáj megosztani valakivel...
>>>
Folytatás >>>
Hidak a Duna felett 1.
2002. 03. 17.
A terveknek megfelelően 2002.III.17-én lezajlott
a program. Ezúton is szeretném megköszönni az elismerő szavakat, melyeket
a túra megszervezéséért és lebonyolításáért kaptam. Mivel az egyetlen összefoglaló
munka (Dr. Gáll Imre:A budapesti
Duna-hidak)1984-ben jelent meg, a nagy érdeklődésre való tekintettel
röviden összefoglalnám hídjaink építéstörténetét (időrendben) mindenki
számára, akit a téma érdekel, és nem tudott részt venni kirándulásunkon.
>>>
Folytatás >>>
Hidak a Duna felett 2.
Többen jeleztétek, hogy bár időrendet ígértem a "túránk" során,
az első részből kimaradt a 4. (Szabadság-híd). Az ok nem a feledékenység.
Amint azt olvashattátok, az Újpesti Vasúti Híd újjáépítésekor felhasználták
a Déli Vasúti Hídnál lebontott ideiglenes szerkezetet. Ezért történt "előzés",
ezáltal a különböző utalások és ismétlések elkerülhetők.
Most pedig folytatódjék az időutazás… A Millennium
kora…
>>>
Folytatás >>>
Hidak a Duna felett 3.
Miről is szól a 3. rész, kérdezhetnéd tisztelt olvasóm. Hiszen
már összefoglaltam hídjaink építéstörténetét, az elkészült részekből minden
érdeklődő tájékozódhat. De nem beszéltem még a négy Duna-ági hidról, és
szólni kell -sajnos- a pontonhidakról is. Induljunk el tehát északról dél
felé, ahogy a jó öreg Duna halad…
>>> Folytatás
>>>
Gödöllő
2002. 02. 17.
Mitől válik egy kirándulás olyan emlékezetessé, hogy még hónapok múltán
is rá-rágondolok? Hiszen mindegyik a tükör túloldalára vezet, ahol
tótágast állnak a szabályok, ahol fojtott hangon súgják a fülembe
egy-egy közös ismerősre utalva: – Vigyázz, ő hetero!...
Minden idegen városnak emberek adnak arcot. Egy fagylaltot áruló fiú
Párizsban, egy pincér
Prágában és egy idegenvezető Gödöllőn.
>>>
Folytatás >>>
Van jobb programod?
Cikk a Mások újság 2002 januári számából.
Vasárnap reggel, úgy fél kilenc körül kikászálódtam az ágyból, kinéztem
az ablakon, és egyből az jutott az eszembe, hogy milyen jó a medvéknek.
Ha valaki felkínált volna egy összkomfortos barlangot, esküszöm, bevonulok
téli álmot aludni.
Szürke massza telepedett a városra, a hőmérséklet pedig (valamint a
hangulatom) a fagypont körül járt. De az ember azért ember, hogy ügyes
szlalomozással elkerülje a rá leselkedő depressziós csapdákat. Gyorsan
kitörültem a csipát a szememből és kézbe vettem a kedvenc programajánlómat.
(Az legalább meleg.)...
>>>
Folytatás >>>
Üdvözlégy Mária, ki malaszttal teljes...
2001.október 06. Sziklatemplom
Beültünk a Sziklatemplom padsoraiba, elcsendesedtünk és próbáltunk
egy kicsit
elmélkedni -kihasználva a hely atmoszféráját, a félhohályt, a nyugalmat.
Próbáltuk
magunk mögött hagyni a hétköznapok gondját-baját, a munkahelyi
hajszát, az
életünkkel állandóan együttjáró súrlódásokat, konfliktusokat.
Felidézni megannyi jámbor
Szent példáját, erőt merítve azokból az előttünk álló további akadályok
leküzdéséhez, ki-ki hite és beállítottsága szerint. Ismétlem: próbáltuk!
Talán sikerült is volna ha nem zavarta
volna meg valami a nyugalmunkat...
>>>
Folytatás >>>
Őrzünk és védünk!
2001. október 06. Gellérthegyi víztároló
A nyilvánosan meghirdetett gellért-hegyi víztároló meglátogatására
a World Trade Center és a Pentagon épületek ellen elkövetett merényletek
után négy héttel került sor.
A Március 15-e téren találkoztunk egy buszmegállóban. Az első megérkező
egy
számunkra ismeretlen, jólöltözött 50-es úriember volt, kezében
irattáskával.
Érezhető volt, hogy ránk vár, de valahogy mégsem illik bele a képbe....
>>>
Folytatás >>> |
