Rejtőző értékeink 4. A pesti városfal nyomában
Tisztelt olvasóm! Sorozatunkban olyan budapesti látnivalókkal
szeretnélek megismertetni, amelyek nem, vagy kevésbé vannak a köztudatban.
Ugyanakkor figyelmünkre méltóak, hiszen helyi történelmünk részei, nagy
idők nagy tanúi…
A 15. század közepén Pest egy magas kőfallal körülkerített nagy
falu volt, ami a mai Váci utca mentén terült el. Három kapu biztosította
a forgalmat: a Váci utca végén levő Váci kapu, a Kossuth Lajos utca végénél
a Hatvani kapu és a mai Kálvin térnél a Kecskeméti kapu. Egészen a 18.
Század közepéig elegendő volt e falak által körbezárt terület a város számára
de Mária Terézia reformjainak következtében azonban Pest elkezdte kinőni
határait. Mivel a városfal szinte fojtogatta a települést, kezdetben egy
új kapu nyitásával akarták orvosolni a helyzetet. A Vízi kapu a mai Váci
utca Fővám tér felőli kezdeténél nyílt, de nem sokat enyhített a helyzeten.
A város nem tudott terjeszkedni, mivel a fal továbbra is körbezárta.
1808-ban megalakult a Városszépítő Bizottmány József nádor vezetésével.
Radikális lépésként első dolguk volt lebontani a város bilincsét, a kőfalat,
s nyomvonalán kiépíteni a mai Kiskörutat. Mégis maradt látható maradványa
Pest egykori védőfalának, ezeket a nyomokat igyekszem bemutatni tanulmányomban.
Sétánkat a Duna felől a Kiskörút mentén haladva kezdjük. Első
állomásunk a mai Fővám tér, ahol több műemlék középület található: az egykori
Fővámház (a mai Corvinus egyetem), a Nagyvásárcsarnok, valamint nyugat
felől a volt Nádor Szálló klasszicista stílusú épülete. (A Vámház körúton
egyébként több, a fal lebontása után klasszicista stílusban épült lakóház
áll a mai napig.) Az egykori szálló előtt, a járószinten eltérő kövezéssel
jelzik a hajdan volt védőfalat, valamint tábla jelöli a Vízi kapu tornyainak
helyét is. (Valamennyi, a Kiskörútra nyíló utcában eltérő kövezéssel jelzik
az egykori fal nyomvonalát).
Folytatva utunkat
a Bástya utcában (az elnevezés is a városfalra utal!) bukkanunk az első
látható nyomokra: a foghíj telket szegélyező Vámház körúti ház falában
kb. 20 méteren megmaradt faldarabra. A következő ihletett pillantást a
Királyi Pál utca 9-es számú házon belül vethetjük:
az ajtón belépve
egy rendkívül jó állapotban fennmaradt falrészletet tekinthetünk meg. A
fal megérinthető, a pártázatos lőrések is megmaradtak, valamint egy, a
falon nyitott gyalogkapun is átmehetünk.
Tovább folytatva utunkat érkezünk el a mai Kálvin térre, ahol az aluljáróban
az egykori Kecskeméti kaput mintázó emlékmű látható.
A felszínen a Korona szálló falán egy, a közelben feltárt sírkő
fedőlapjának másolatával utalnak az építményre.
A Kiskörúttal párhuzamos Magyar utca 36-os számú ház falán egy stilizált
oszlop, az épületen belül a modern lépcsőház falát maga a városfal alkotja.
A Múzeum körúton, több lakóház falán is tábla hirdeti: az udvarban a XV.
Századi védőfal darabjai maradtak meg.
Körbejárható a Múzeum körút 33-as és 21-es házakban valamint a 15-ben
is, ahol két gyalogoskapu befalazott maradványa is látható.
Így érkezünk el a mai Ferenczy utcába, ahol domborműves emlékjel áll
a ház falából kiemelkedő romon. (A 3-as számú ház falán emléktábla, az
úttesten eltérő kövezés jelzi az egykori fal nyomvonalát).
Következik az Astoria csomópont, ahol az aluljáróban emléktábla
utal az egykoron itt állott Hatvani kapura és barbakánra. A Károly körúton,
amely a Kiskörút befejező része, nem maradt meg látható nyoma a városfalnak.
Az ok egyszerű: errefelé terjeszkedett tovább Pest városa, ezért a fal
nyom nélkül eltűnt. Csak a Váci utca végén, a mai Vörösmarty tér előtt
jelzi emléktábla és eltérő járófelület az itt állt Váci kapu helyét. Ez
volt az elsőként eltűnt elem, még 1789-ben lebontották.
Kedves olvasóm! Remélem, hogy ismét sikerült közelebb kerülni
újabb, rejtőző értékeinkhez.
Sorozatunk befejező részében fővárosunk botanikai különlegességeivel
ismerkedünk.
Zoli
