Nagytétény Buda déli részén helyezkedik el. Már a római időkben lakott település, hiszen az ókorban itt helyezkedett el Campona katonai tábor és erőd (castellum). A honfoglaláskor Tétény vezér lakhelye volt (innen kapta mai nevét: Nagytétény). 1279-ben IV. (Kun) László király uralkodása idején országgyűlést is tartottak a helységben.
Később a Hédervári család birtoka lett, akik egy kisebb várat építettek, felhasználva a római kori romok kínálta építőanyagot. Mátyás király 1461-ben Nagytétényt mezőváros rangra emelte, s ekkor épül fel a mai Nagyboldogasszony egyház elődje, a Szent Mihályról elnevezett templom. A török időkben elnéptelenedett települést a 18. Század elején német és magyar telepesekkel népesítették be. A község újkori virágzása a Rudnyánszky családnak köszönhető: Rudnyánszky József építette ki több lépcsőben a ma látható kastélyt (felhasználva a középkori vár romjait), a templomot, utakat és lakóházakat. A XIX. Században jelentős lélekszámú zsidó lakosság is élt a helységben. (többségük a Holokauszt áldozatává vált).
1949-ben, Nagy-Budapest létrejöttekor Nagytétény a XXII. Kerület része lett.
Ha autóbusszal közelítünk a Nagytétényi út felől, akkor egyből feltűnik előttünk a katolikus templom (középkori) tornya.
(A Nagytétényi
út egyébként szinte teljesen lefedi az egykori római út vonalát). Az út
mentén különböző látnivalók sora: Világháborús emlékmű, Cziffra Györgyről
elnevezett Művelődési Ház, Klasszicista műemlék lakóház, melyet Kasselik
Ferenc pesti építőmester épített saját részére. Rövid séta után érjük el
a középkori eredetű Nagyboldogasszony templomot, amelynek tornya a XV.
Század közepéről származik,
(Jól láthatóak
a toronytesten a középkori szűk ablakok.)
A templomot a török kiűzése után, középkori maradványok felhasználásával Rudnyánszky József építtette át barokk stílusban. (Tehát a hajó és toronysisak már a XVIII. Században épült).A templom mellett található az 1739-40-es pestisjárvány emlékére emelt szentháromság oszlop, a templom kriptájában pedig a Rudnyánszky család temetkezőhelye került kialakításra.
A templommal szemben szintén a XVIII. Században épített barokk lakóház, amely egy ideig iskola, később pedig Nagytétény község önkormányzatának volt a székhelye. (Ugyancsak a templommal szemben látható a helyreállított országzászló is).
A mellékutcában
láthatunk egy, a XIX. Században, romantikus stílusban felépített lakóházat
is, amely ritkaságnak számít, (A különböző stílusban emelt lakóházak eleve
a község gazdagságát bizonyítják).A helység másik főútján, az Angeli úton
haladva láthatjuk az eklektikus stílusban épült református templomot, és
az útkereszteződéshez érve tekinthetjük meg
az 1279-es
országgyűlésre utaló emléktáblát,
valamint az
egykori zsinagógát is. (Az épület jelenleg könyvtárként funkcionál).
Továbbhaladva
a vasút felé láthatjuk Campona római erődítmény egykori főkapujának helyreállított
maradványait, és az egykori Száraz-Rudnyányszky kastélyt, amely ma az Iparművészeti
Múzeumhoz tartozik. (Az épületben a hazai bútorművészet fejlődését a középkortól
az újkorig bemutató kiállítás kapott helyet). A kastély kertjében és az
oda tartozó parkban különböző díszítőszobrok valamint az 1849. januárban
lezajlott nagytétényi csata emlékműve található. A vasútvonal alatt áthaladva,
a Duna felé pedig a Kis-Háros szigeti természetvédelmi terület terül el,
amely vezetéssel látogatható.
