A Kerepesi temető ( Csendes kertek, 2. rész )

  Kedves Olvasó! Tanulmányom 1. részében általános áttekintést adtam Buda és Pest városok kegyeleti szokásairól a XIX. Század közepéig. Olvashattuk, hogy Pest város egyetlen nagyobb temetője, a török kiűzése után (1686) létesült. E hely a mai Lehel tér helyén volt, és 1847-re gyakorlatilag megtelt. Ekkor jött létre a Kerepesi temető, melynek történetét az alábbiakban fogom ismertetni…
  A Kerepesi temetőt 1847 tavaszától kezdve használták, a hivatalos megnyitó 1849. április 1-én volt. Ide helyezték át a megszüntetett Váci úti temetőből - többek között - Kisfaludy Károly és Sándor földi maradványait. Az első híresség, akit már eleve ide temettek, Vörösmarty Mihály, a Szózat szerzője volt 1855-ben. 1880-ra készült el a ravatalozóház, amelyet azóta többször is átalakítottak, kibővítettek. 1874-ben nyílt meg a Kerepesi részeként az izraelita temető, itt található többek között Fényes Adolf festő, Kiss József költő és Vázsonyi Vilmos történész sírja. 1886-tól visszaesett a temetkezések száma, mert ekkor nyílt meg az Új Köztemető . Ettől kezdve már csak a tehetősebbek temetkeztek a Kerepesi útra. A Főváros által adományozott díszsírhelyek is itt találhatók, ahol számos nagyság nyugszik, többek között Rottenbiller Lipót, Gerlóczy Károly, Kammermayer Károly (Budapest főpolgármesterei), valamint a rendszerváltás utáni első miniszterelnök, Antall József is itt pihent meg örökre.
1907- ben a Bárczy István polgármester által készíttetett rendezési tervben fogalmazódott meg a Nemzeti Pantheon gondolata. A II. Világháború alatt és után, az ostrom során elesettek földi maradványai is idekerültek, valamint az 1956-os események áldozatai is itt leltek végső nyugalomra - mindkét oldalról. 1983-tól már engedélyezett a hamvak kiadása, és elvitele. Napjainkban elsősorban politikusaink, művészeink végső nyugvóhelye található itt…
  A Kerepesi temető kiemelkedő alkotásai a mauzóleumok: Kossuth Lajosé (Stróbl Alajos), Batthyány Lajosé (Schikedanz Albert), Deák Ferencé (Stróbl Alajos), Ganz Ábrahámé (Ybl Miklós). A kor neves művészei dolgoztak rajtuk: a freskókat Székely Bertalan és Lotz Károly, az üvegmozaikokat Róth Miksa készítette. (A felsorolt művészek is itt pihennek…) 1958-ban készült el a Munkásmozgalmi Panteon (Körner József, Olcsay Kiss Zoltán), amely őrzi többek között Frankel Leó, Fürst Sándor, Mező Imre, Rózsa Ferenc, Sallai Imre, Schönhercz Zoltán és Szabó Ervin hamvait.  Itt található a franciaországi emigrációban elhunyt Károlyi Mihály köztársasági elnök síremléke, de itt nyugszik Kádár János is, aki 32 évig állt az ország élén…
  Számos író, költő pihen itt: Arany János, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Ady Endre, a Karinthyk, Kosztolányi Dezső, és a szerencsétlen sorsú József Attila. De itt található a Petőfi család mauzóleuma is.  Neves zeneszerzőink: Egressy Béni, Erkel Ferenc, Hubay Jenő, Weiner Leó, az operettszerző Kacsóh Pongrác és színészeink: Blaha Lujza, Csortos Gyula, Somlay Artúr, Rátkai Márton, Gombaszögi Ella, Laborfalvy Róza (Jókai első felesége), és Prielle Kornélia, (a reformkor neves színésznője) nyugszanak itt. Művészeink közül az építész Alpár Ignác, Stróbl Alajos, Lechner Ödön, Steindl Imre, Lajta Béla; a festő Csontváry Kosztka Tivadar, Pór Bertalan, Lotz Károly; a szobrász Fadrusz János, Ferenczy István, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Medgyessy Ferenc lelt itt végső nyugalomra. Tudósaink közül Cholnoky Jenő (földrajz), Vásárkelyi Pál ( folyamszabályozás ), Eötvös Lóránd (fizika), Feketeházy János (a Szabadság-híd tervezője), Jedlik Ányos (a dinamó feltalálója), Puskás Tivadar (a telefonközpont megalkotója), Kandó Kálmán (a fázisváltós villanymozdony atyja), Xantus János, Vámbéry Ármin (felfedezők, utazók), és Zsigmondy Vilmos (a forrásfakasztó) alussza itt örök álmát - többek között. De az ország legnagyobb művészparcellája nem itt, hanem a Farkasréti temetőben található.
   Kedves Olvasó! E temető nem csupán kegyeleti zarándokhely, hanem mint szabadtéri szoborgyűjtemény jelentős képzőművészeti értéket képvisel. Megismerése mindannyiunknak hasznos lenne…