Csendes kertek, avagy egy kis temetőtörténet ( Első rész )
Tudod-e, kedves Olvasó, hogy hol voltak a középkori
Buda és Pest temetői? Egyáltalán, hogyan, mi módon adták meg a végtisztességet
elődeink az elhunytaknak? Mivel az egyetlen összefoglaló munka (Fehér Jolán
Antónia: Budapest székesfőváros temetőinek története) 1933-ban jelent meg,
megkísérlem összefoglalni ebben a tanulmányban a legfontosabbakat. Hiszen
a kegyeleti helyek történetének ismerete hozzátartozik Fővárosunk történelméhez…
Buda városának, amelyet IV. Béla királyunk
alapított a tatárjárás után, első temetői természetesen a Vár és a Víziváros
(Szent Péter mártír-város) templomai körül alakultak ki. Ez utóbbi templom
a mai Csalogány és Medve utca sarkán állott a mai II. kerületben. Ide a
vízivárosi polgárság és a kereskedők és családtagjaik temetkeztek.
A német polgárság a Nagyboldogasszony (Mátyás)
templom körül temetkezett. Az 1963-as ásatások során kerültek elő sírok
IV. Béla (1235-1270) uralkodásától Luxemburg Zsigmond (1387-1437) koráig.
A magyarok a Mária Magdolna (Helyőrségi) templom mellé hantolták el halottaikat.
Ugyancsak középkori eredetű temetkező hely a Szent Mihály kápolna, melynek
alapjait a mai Halászbástya
foglalja magába. Ide a főurak temetkeztek elsősorban. Kevesen tudják, hogy
egy királysír is volt Budán: III. Andrást (az „aranyágacska”), az utolsó
Árpád-házi királyunkat a ferences templomba temették.(a mai Várszínház
épületének helyén állott, a török korban a budai pasák háreme és mecsetje
lett, majd a felszabadítás után a karmeliták kapták meg. A rend megszüntetésekor
1784-ben alakította ki a színház épületét Kempelen Farkas, a sakkozógép
feltalálója.) Két királynénkat: Podjebrád Katalint (Hunyadi Mátyás [1458-1490]
első feleségét), és Anna királynét (II. [„Dobzse”] Ulászló [1490-1516]
nejét) a Szent Zsigmond kápolnába temették (a mai Szent György téren láthatók
az épület alapjai).
A vári temetőket a XV. század első felében a Víziváros vári lejtőire
telepítették át. Itt talált (átmeneti) nyugalmat Hédervári Kont, és 29
társa, valamint Hunyadi László teste kivégzésük után. Pest
középkori temetőjét, amely a mai Pesti Barnabás utcában volt, az 1930-as
években tárták fel.
A török idők temetési helyeit nem ismerjük: az 1686-os
ostrom mindent elpusztított. Fennmaradt viszont néhány turbános török sírjel,
ezek ma a Rondella Tabán felőli oldalán, a parkban láthatók.
A XVIII. században a Várban megszűnt a temetkezés, az új helyek a mai
Szilágyi Erzsébet fasor és Németvölgyi út között létesültek. Itt találták
meg az 1795-ben kivégzett Martinovics Ignácnak és társainak földi maradványait,
melyeket ünnepélyes keretek között a Kerepesi
temetőben helyeztek örök nyugalomra 1912-ben.
A Krisztinaváros és a Tabán elköltözötteit 1780 óta a mai Csörsz, Alkotás
és Hegyalja út határolta Tabáni temetőben hantolták el. Néhány ismertebb
név: Virág Benedek a költő; Lenhossék Mihály az orvos; Döbrentei Gábor
a nyelvész; valamint a Buda ostrománál elesett honvédek is itt nyugodtak
1962-ig, amikor a temetőt felszámolták, és a nevesebb halottakat a Kerepesi
temetőbe szállították. A honvédsírok a közkertté alakított területen
maradtak… Buda és Óbuda mai lakói a Farkasréti
temetőben és az Óbudai köztemetőben találnak örök nyugalomra.
Pest régi sírkertje a mai Lehel tér helyén volt, 1847-ig használták.
Néhány, itt eltemetett híresség, Kisfaludy Sándor és Károly költők/drámaírók
földi maradványait áthelyezték az 1849-ben megnyílt Kerepesi
temetőbe.
1886-ban alakították ki a mai Kozma utcában, a pestlőrinci és rákoskeresztúri
határ mentén az Új Köztemetőt,
és a mellette fekvő Izraelita temetőt.
Az előbbiben található a 301-es parcella (1989), és a II. Világháborúban
elesett szovjet katonák sírkertje is (1992). Az utóbbiban látható -többek
között- a Mártírok Fala, mely a Holokauszt több mint 400 000 áldozatának
állít méltó emléket.
Kedves Olvasó! Remélem, hogy sikerült tudásszomjadat
kielégíteni! A hivatkozásokra kattintva a temetőkkel foglalkozó részletes
tanulmányokhoz juthatsz, itt csak a legfontosabbakat igyekeztem kiemelni.