Hidak a Duna felett  1.
 

   A terveknek megfelelően  2002.III.17-én  lezajlott a program. Ezúton is szeretném megköszönni az elismerő szavakat, melyeket a túra megszervezéséért és lebonyolításáért kaptam. Mivel az egyetlen összefoglaló munka (Dr. Gáll Imre:A budapesti Duna-hidak)1984-ben jelent meg, a nagy érdeklődésre való tekintettel röviden összefoglalnám hídjaink építéstörténetét (időrendben) mindenki számára, akit a téma érdekel, és nem tudott részt venni kirándulásunkon.
   Kezdeném „sétánkat” a Lánchíddal, amelynek építését az 1836.évi XXVI tc. rendelte el. A híd tervezője William Th. Clark angol mérnök Széchenyi István és Sina György bécsi bankár megbízásából látott munkához. Ő bízta meg névrokonát, Adam Clarkot a helyszíni munkák irányításával, amelyek 1840-ben megkezdődnek. ”Ma tették le a legelső kövét a polgári egyenlőségnek”-írta naplójában Kossuth Lajos ekkor. (A hídon minden áthaladónak vámot kellett fizetnie. A hídvámot csak 1918-ban törölték el…) Az 1848/49-es szabadságharc idején a félig kész hidat hol az egyik, hol a másik fél akarta használhatatlanná tenni. A kész műtárgyat csak a harcok elülte után, 1849 november 20-án avatta fel a magyarok esküdt ellensége: Julius von Haynau báró. A munkákhoz kapcsolódik a Várhegy alatti alagút (Adam Clark munkája), és a hídfőket díszítő négy oroszlánszobor (Marschalkó János alkotása). Mindkettőt 1852-ben adták át, illetve avatták fel. Az átadás után eltelt 50 év alaposan megviselte a hídszerkezetet, ezért elhatározták kicserélését. Ezt a munkát 1914/15-ben végezték el. Ez a hídszerkezet esett áldozatul az esztelen fasiszta rombolásnak 1945 januárjában. Az újjáépítést 1947-ben rendelték el, és az össznemzeti és nemzetközi  összefogásnak köszönhetően a híd felavatásának 100. évfordulóján 1949 november 20.-án „kigyúlt a fény a megszépült új Lánchídon”.
   Következő alkotásunk a Margit-híd, amelynek építését az 1870.évi X. tc. rendelte el. Ekkor vette át az állam a Lánchidat az építő rt.-től. (Emléktábla az egyik oroszlánszobor alatt!) A híd tervét Ernest Gouin francia mérnök készítette el, a vasszerkezetet a MÁV Gépgyár kivitelezte. A kész hidat 1876 április 30.-án adták át a forgalomnak, nevét a "Nyúlsziget" királynéjáról, IV. Béla lányáról, ( a később szentté avatott ) Margitról kapta. A szigeti bejárót a tervezéskor már figyelembe vették, de megvalósítása előtt szabályozni kellett a Dunát, és egyesíteni a két részből álló Margitszigetet. Ezen munkák elvégzése után kezdtek neki a szárnyhíd építésének, melyet egy évi munka után, 1900-ban adtak át a forgalomnak. Az átadás után eltelt 50 év alatt megnövekedett forgalmat a híd már nehezen viselte, ezért a hidat kiszélesítették 1935/37-ben. Ezt a munkát a forgalom fenntartása mellett végezték. A II. vh. alatt ezt a hidat is aláaknázták. A robbanás -máig kiderítetlen okból- a legnagyobb forgalom közepette következett be 1944 november 4.-én, ekkor pusztultak el a pesti oldali nyílások. A megmaradt szerkezeteket a németek-a szárnyhíd kivételével (robbantása nem sikerült) megsemmisítik. Az újjáépítést 1947-ben kezdik el, és a kész hidat 1948 augusztus 4.-én adják át a forgalomnak.
   Harmadikként a Déli Vasúti híd épült meg, amelynek magyar tervezője ismeretlen (Talán Feketeházy János?) Az építést 1873/77 között végzi el a MÁV Gépgyár. Ez a szerkezet nagyon rossz minőségű acélból készült, ezért az építés után 40 évvel elhatározzák annak teljes kicserélését. Mivel a vasúti forgalmat fenn kellett tartani, ezért a pilléreket észak felé meghosszabbítják. Itt épült fel az új szerkezet 1911/13 között. Ezt az új szerkezetet robbantják fel a német csapatok 1944. december 31-én. A ma látható (végleges) ikerhíd egyik része az eredeti pilléreken épült fel 1948-ban. Addig is fenn kellett tartani a forgalmat, ezért félállandó jelleggel híd épült az északi pilléren, ahol nem volt útjában a végleges szerkezetnek. Az ikerhíd másik felét 1953-ban adják át, ekkor a félállandó szerkezetet elbontják,és darabjait az Újpesti Vasúti Híd újjáépítésénél használják fel.
   Az  Újpesti Vasúti Híd ötödikként épül fel Budapesten az olasz Fratelli cég tervei alapján. (Az esztergomi vonal magánkézben volt!) Az  építést 1894/96 között  ők végezték el, és a kész hidat 1896. november 3-án avatták fel. Ez az időközben megerősített szerkezet esett áldozatul a II. világháborúnak 1944. december 29-én. (Az Óbuda felől számított 2. rész kivételével.Ebből Sió-híd lett Simontornyán.) Az újjáépítéshez 1954-ben fogtak hozzá, és az első vonat 1955. május 21-én haladt át a Dunán. A hídszerkezet ideiglenes jellegű, kicserélése a közeljövőben lesz időszerű…