2003/01/19-én tervszerűen lezajlott idei első túránk, melynek során feltérképeztük
fővárosunk
egyházi műemlékeit: A Deák Ferenc tértől a Korzóig. Utunk végén, de nem utolsósorban
került sor a Belvárosi Plébániatemplom megtekintésére. Az építmény magában hordozza az elmúlt 2000 év magyar történelmét, és megjeleníti Budapest 1000 évnyi építészettörténetét is! Hogyan lehetséges ez, kérdezed- joggal - tisztelt Olvasóm. Nos ha figyelmesen olvasod a következő sorokat, akkor választ kapsz erre a kérdésre is…
Templomunk története az i. sz. III. században kezdődik. Ekkor épült Contra-Aquincum erőd, a mai Pest városának elődje. E megerősített római tábor köveinek felhasználásával épült meg a templom román kori része. (Azért a várból is maradt „elég”, hiszen Pest városmagja lett ez a castrum, amely vár formájában egészen a XII. századig fennállt!). Adatok bizonyítják, hogy Gellért püspököt ide temették el 1046-ban. Nem tudjuk, hogyan is nézett ki ez az épület, mert erre a templomra épült rá a XII. század végén a második, három hajós bazilika két toronnyal. Ebből az épületből már jelentős maradványok maradtak fenn az Erzsébet-híd felőli toronyban. (Fogazott párkánymaradványok, és falak). A XIV. században Zsigmond király támogatásával a templomot gótikus stílusban átépítik A gótikus templom háromhajós, egytornyos építmény volt, nagyon hasonlított a Várban álló Mátyás templomhoz. Ebből az épületből maradt fenn a szentély, valamint támpillérmaradványok a két torony oldalán. Hunyadi Mátyás korából származik a szentély művészi festése, valamint a két oldalbejáró is. A reneszánszt két vörösmárvány szentségtartó fülke (pastoforium) képviseli az 1500-as évek elejéről. Templomunk a török időkben egy időre mecsetté lesz, ebből az időből származik egy, az egyik gótikus ülőfülkéből kialakított imafülke (mihrab), amely Mekka felé néz. Buda 1686-os ostroma során az épület erősen megsérül. Barokk kori átépítésére 1725-ben kerül sor Paur János György vezetésével. Ekkor épül a dongaboltozatos új hajó, illetve ekkor kerül a szentély külső falára fel Szent Flórián (a tűzoltók védőszentje) szobra is, amely Hörger Antal alkotása. A klasszicista átépítés során készül el a szószék, és a kórus, ahol az orgona található.
Az
építők: Hild János és fia József. 1889-ben Steindl Imre (az Országház építője),
1933/34-ben pedig Lux Kálmán restaurálta templomunkat. Ekkor került elő
19 ülőfülke (köztük a mihrab is), valamint a Mátyás-kori bejárat is. 1944/45-ben
az épület ismét megsérül. A helyreállítást Gerő László vezeti. Ekkor készül
az új főoltár ( Molnár C. Pál ), a gyertyatartók, és a corpus (Antal Károly),
valamint új keresztelőkút (Ferenczy Béni) is. A teljes helyreállítás 1955-re
ér véget. Azóta csodálhatjuk a különböző korok, stílusok együttesét. A
római erőd maradványait is feltárták: az egyik bástya alapfalai a templom
előtti téren láthatók.
Nos kedves Olvasóm, mint azt olvashattad, valamennyi építészeti stílus megtalálható templomunkban. Az adott kor neves építészei, szobrászai és festői munkálkodtak azon, hogy eme épület a stílusok tárháza legyen. Remélem, sikerült választ kapnod minden kérdésedre…
